Ramocsaháza az egyházkerületi jegyzőkönyv szerint 1763-ban Székelynek a filiája volt. Az első feljegyzések az 1758-as évekből valók, amikor a gyülekezet megválasztotta első lelkipásztorát, Kozma Istvánt. (Ehkjkv II.16.1.1759. május 22.)[i] Ő indította be az anyakönyvvezetést. Ekkor még évente 3-4 gyerek született, ami azt jelenti, hogy a falu lakossága igen kevés volt.

Hogy ekkor volt-e már templom, azt biztosra nem tudhatjuk, de minden valószínűség szerint az öregek szerint a mostani templom helyén cseh-huszita templom állt. A templom többször gazdát cserélt, ugyanis lehetett katolikusok kezében is, mivel érdekes módon a sekrestyei rész is állt. Egy biztos, hogy Ramocsaháza ősi református település, hiszen katolikus alig volt, mutatja ezt, hogy ők csak 1936-ban építettek maguknak templomot. Ma is túlnyomórészt református felekezetű a község.[ii]

Várady József kutatásai nyomán az 1699. évi katolikus templomösszeírás szerint Ramocsaházának félig fennálló, félig romos kőtemploma volt. 1733-37 között a Cassa Parochorum tájékoztatása szerint a templomot és a plébániát a református prédikátor használja. 1744-ben Ramocsaházának fa temploma volt.[iii] A legrégibb feljegyzések között ezt olvassuk: „1760 Esztendőben, Áprilisban a Templom fala alá új talpfák vonattak”. Az öregek emlékezete szerint „Talpas templom” volt a mainak az elődje. A templom 1790-ben földcsuszamlás következtében összedűlt. Egy 1765. október 24-i bejegyzésből arról értesülünk, hogy „Nzetes Nyárády György tisztességesen koporsóba tétetett, de mivel a templomba temettetni nem engedődött – mert már korábban elvégeztetett, hogy a templomba senki többé ne temetkezzen, - 1766 mártiusig temetetlen volt, egy éjszaka titkon eltemettetett.” [iv]

A templomnak különálló fatornyáról 1788-ban van említés téve. Ennek építését Béres András ácsmester vállalta, de még 1791 őszén nem volt készen, azt a téli idő miatt nem fejezhette be, így a munka csak a következő tavaszon készülhetett el.[v]

 

A jelenlegi templomot Körtvéllyfái József (1794-1804-ig helyi lelkész) építtette. Minden valószínűség szerint az előző templom mintájára építették, csak nagyobbra. A templom tervezője ismeretlen. Érdekesség az, hogy a torony és a templom hajója nem egyszerre épült, hanem a torony negyven évvel később, mint a hajó rész. Ugyanis amikor elkezdték az építkezést, Ferencz József megadta az engedélyt, a falu lakossága nem haladta meg a száz főt! Mégis, mint a templomi felirat mondja„ az tulajdon maga költségén építtette a Ramocsaházai Szent Eclésia”. KÉP A templomhajó tehát felépült, az akkori törvénynek megfelelően, az udvarra néző ajtókkal. Az építkezés 1802 márciusában fejeződött be.[vi] Fatorony helyett negyven évvel később 1841-43-ban építették a templom keleti homlokzata elé a 27 méter magas órapárkányos tornyot.[vii] Ezt is a tulajdon maga költségén. Van egy toronyról készített tervrajt, aláírás nélkül. Valamint meg vannak a papírok, hogy az építkezéshez ki mennyi összeget adott. Sajnos a tervrajzok, az építtető nincs meg. A torony építésének munkáját Nagy Máté József lelkész kezdeményezte és végeztette el. Negyvenöt évig volt a gyülekezet lelkipásztora. [viii]

Kígyósy János prédikátor 1809. évi jelentése szerint, a község nyugati, úgynevezett Jánosfalvi szélén: „Új kő templom, építtetett 1802. Fa torony, külön a templomtól, építettett 1788. Harang egy, mintegy harmadfél q-ás, ezzel a körülírással >A Ramotsai Ref. Sz. Ekkla öntette Tettes N. és V. Jármy László Fő Curatorságában Ao 1788.<”

Nagyobb javítást végeztek az épületen 1905-ben. A templom íves oromfallal csatlakozik a toronyhoz, a déli oldalának közepén szép barokk íves oromfalú bejárati előcsarnoka van. A templom nyugati vége egyenes záródású és az egész épületen félköríves záródású ablakok vannak. A 9x20 méteres belső térben íves dongaboltozat, a torony felől egy fakarzat és 220 ülőhely van. Gazdag faragású, copf stílusú szószéke és feljárata áttört mellvéddel készült, amelyekben farácsot helyeztek el. Jesper Lőrincz bodrogkeresztúri kőfaragó terméskőből faragta 1803-ban. Az 1843-ban készített egyszerű padok is copf stílusúak. A déli kijárat fölött templomépítési emléktáblát látunk, ezzel a felirattal: „Felséges Római Császár és Apostoli Király II. Ferentz Uralkodása alatt Építtette a Ramocsaházi Reformata Sz. Ekklesia Tulajdon Maga költségén ezen templomát 1802 Eszt. Martius 19. – Megújíttatott 1905-ben.” A késő barokk stílusú templom műemlék jellegű.

A 253 kg-os harangját Szlezák László öntötte 1927-ben Budapesten, a 150 kg-osat pedig Pozdech József 1870-ben Pesten.[ix]

1876. május 27. Számla a harangról. Nagymáté József lelkipásztorsága alatt. Megvan a lista, hogy ki mennyit adományozott a harangra.[x](2.számú melléklet)

A templomot 1936-ban Bakoss Sándor renováltatta. Ekkor volt a gyülekezetbe Dr. Balthazár Dezső püspök látogatása és a templom szentelése. A templomot 1971-ben renoválták, külső és belső teljes fejújítással.[xi]

 

1)      A Ramocsaházi Iskola Rektorainak névsora 1793-1901-ig:

 

Rafo György hozatott rektort 1793-ban. Az illető hat évig volt Ramocsaházán, majd elment.

1799. Vida Mihály

1801. Pál Imre

1803. Nagy Ferenc

1825. Nemes Horváth Mihály (Nagy Ferenc maga helyett hozatta a Sárospataki Collégiumból)

1827. Pócsi Mihály

1841. Méjszár Mihály

1849. Papp Dániel

1850. Gavallér János

1852. Túróczi János

1859. Barát Imre

1863. Benke Bertalan

1866. Horvát István

1877. Bacskai Ferencz

1879. Erdelyi imre

1882. ifj. Halkai Mihály

1882. Szabó András

1884. Ónodi Gusztáv

1886. Szentpéteri István

1894. Szűcs Balázs

1896. Boytár Barnabás

1898. Séra Károly

1900. Nagy Kálmán

1901. Borsó Imre

 

Az 1758-as presbiteri jegyzőkönyvben említés történik az „oskolamester” javadalmáról. De nem díjlevél! Ugyanitt az oskolamester földjéről is említést tesznek.[xii]

 

2)      Az Iskola államosítása:

 

Az 1950. évi presbiteri jegyzőkönyv arról ír, hogy a Magyarországi Református Egyház Egyetemes

Konventje eladja a gyülekezetek földjeit az államnak. Így a gyülekezeteknek két lehetőségük van. Az egyik az, hogy felajánlhatják eladásra a földeket az államnak, a másik pedig az, hogy fizetnek érte. A ramocsaházi presbitérium bátran szembeáll a határozattal, és keresi a kiskapukat a földek megtartása érdekében.

„…névszerinti szavazás eredményeként a következő egyhangú határozat jött létre: a ramocsaházi presbitérium a ramocsaházi református Egyházközség tulajdonát képező ingatlanokat a Magyar Államnak vételre nem ajánlja fel…”

Több egyházmegyei kiküldött jön, hogy rábeszéljék, hogy milyen javak származhatnak abból, ha felajánlják a földeket. Figyelmeztetik a presbitériumot, hogy milyen következmények lesznek. Ha nem ajánlják fel a földeket, akkor később nem kapnak majd kártérítést, hanem a törvény szerint a presbitereknek kell majd fizetni a földekért. Ennek ellenére továbbra is szemben állnak a határozattal és kibúvókat keresnek az államosítás alól.

„…az államosító bizottság előtt a Lelkipásztor az 1893 évi nov. 3. javadalmi jegyzőkönyvvel bizonyítja, hogy a lakás és az iskola melléképületei, és a föld nem kizárólag iskolai, hanem kántortanítói célt is szolgáltak, s mint ilyenek, a fennálló törvények, és rendelkezések értelmében nem államosíthatók…”

Azonban végül mégiscsak fel kellett ajánlaniuk vételre az államnak a termőföldeket. Ezzel azonban nemcsak a földeket vesztették el, hanem az iskolai tanítás minőségét, értékét is, hiszen a népiskolákban az államosításig meghatározó volt a tanító személye.[xiii]

 

 

1)      Az egyházközség klenódiumaival kapcsolatos adatok:

1758-ból való jegyzőkönyv feljegyzése szerint az egyházközségnek a következő klenódiumai voltak.

 

1)      „Ötödik Táska”

2)      „A szent sákramentumok kiszolgáltatására való szent edények és ruhák:”

3)      „Egy kanna, mintegy két itzés. Tolnai Judit ajándéka. Ismét kanna, N. Tatár András Ns ajándéka.

4)      Egy metszetes forma pohár, ezüst, a talpán van két G és D egy I.

5)      Abrosz: egyik retzés, másik selyem varrásos.

6)      Keszkenők: finom patyolat, kettő, egyik arany virággal, a másik ezüst varrással. Harmadik gyolts, veres selyemmel és arannyal. Arannyal tsipkézett egy bíbor keszkenő, N. Tatár András Urnak és N. Barkaszy Erzsébet Asszonynak ajándéka.[xiv]

 

Ezek a klenódiumok a II. Világháborúban elvesztek, kivéve az ezüst poharat, valamint Tatár András 1774-ben, valamint Tolnai Judit 1730-ban adományozott kancsója. Van még egy „török hímzetes kendőnk”, mely az Egyháztörténeti Múzeumban van Debrecenben, a Kollégiumban. A jelenlegi klenódiumok jellegtelenek.[xv]

 

A Ramocsaházi Helvécziai Vallástételt tartó Szent Ekklésia Jegyzőkönyve 1837.-ből a következő klenódiumokról számol be.

1)      Egy nagyobb czin kanna ezen felírással: „Tolnai Judit 1730.

2)      Egy kisebb czin kanna ezen felirással” Tsi. Ram.Sz.T.Ekl. Tatár András 1774.

3)      Egy csipkés szélű virágos T. M. belyegű kendő.

4)      Egy nagyobb muselin fejér kendő arany csipkével és ezen aranyos körül varrással. Tekintetes Nemzetes és Vitézlő Nagy Bányai Horthy László Úr és kedves Élete párja Tekintetes Nemes és Nemzetes Szólnoki Jármy Anna asszony a Ramocsaházi Szent Eklésiának Isten ditsősségére ajándékozták. September 20-ik napján 1797.

5)      Egy fekete muselin kendő vont arany virágokkal.

6)      Egy zöld selyem kedő K. I. betűkkel.

7)      Egy karmazsin piross selyem kendő körül arany csipkével és varrásokkal.1835.

8)      Egy a keresztelési Sákramentom kiszolgáltathatására szólgáló czinből készült kanna és tányér, ezen fel írás van a kannán R-házi Refor Ekl. 1839, a tányéron 1803 H.T.

9)      Szintén a fennebbihez hasonló az Úr asztalához való czin tányér ezen felirással 1803. H.T.

10)   Egy nagy czin tál e felírással: A Ramocsaházi ref. Egyház sajátja.

11)   Egy 1871.ben vásárolt talpas kehely az Úrasztalához ezen felírással: Emlék a Ramocsaházi szentegyháznak Tatár Tamástól.1871.

12)   Egy fehér sávos abrosz ajándékozta Tóth Mária, Néh. Rovzás János özvegye.

13)   Egy halványsárga virágos ujj abrosz az egyház iránti buzgóságból ajándékozta az Úr asztalára Takács Mária assz. Néhai Bálint János földmér. Özvegye, 1886. év ápr.22.

14)   Egy fehér sávos asztalkendő. Ajándékozta Nagymáté Péterné szül.Csabai Anna urhölgy az 1888-ik évben.

15)   Egy közönséges vászonkendő. Ajándékozta Pásztor Erzsébet 1889 ápril. 17-én.

16)   Egy fekete kashmir abrosz. Aándékozta Bálint Eszter 1892. ápril. 16-án.

17)   Egy fehér damaszt kendő. Ajándékozta Bálint Eszter 1892. ápril. 16-án.

18)   Egy vörös csíkos és rojtos vászon abrosz, fehér. Ajándékozta Kun Józsefné Zakor Juliánna 1892 december 24-én.

19)   Egy fehér damaszt kendő. Ajándékozta Kun Józsefné Zakor Juliánna. 1892. december 24-én.

20)   Egy bordószín selyem asztali terítő, csipkével. Készítette és ajándékozta Nagymáté Margit az 1903-ik évben.

21)   Egy halványsárgás abrosz, színes csikkal. Ajándékozta az Úr asztalára ifj. Hegedűs Ferenczné Takács Magdolna 1905 márc. 17-én.

22)   Egy ezüst kenyértálca következő felírással: „Isten dicsőségére és a ramocsaházi ev. ref. egyházban 46 éven át lelkipásztorkodott b.e. édesapánknak Nagy Máté Józsefnek emlékezetére hálás leányai 1905. Ajándékozta Erdélyi Imréné Nagymáté Mária és nővére Nagymáté Juliánna 1905. aug.20-án.

23)   Egy fehér vászon abrosz, kalotaszegi varrottas, rózsaszín selyemmel dolgozva. Ajándékozta néh. Ékes Károlyné, szül Koczok Piroska hagyatékából özv. Koczok Lászlóné 1910 március havában.

24)   Egy négyszegletű fehér madeira hímzésű terítő L.M. monogrammal. Ajándékozta özv. Lipthay Lajosné, mint egyetlenegy korán elhunyt kedves leánya kézimunkáját, 1924-ik évben.

25)   Egy ezüstből készült boros tartó edény ezzel a felírással: Erdélyi Imre 28 évi lelkipásztori működésének emlékére a ramocsaházi ref. Egyháznak ajándékozta felesége: Nagymáthé Mária 1926.évben.

26)   Egy bordó selyem urasztalai terítő a következő felírással: Óh Istenem vigasztalj meg minket, és adj könnyebbséget. Bagoly Zsuzsánna. Ajándékozta Bagoly Zsuzsánna Amerikából az 1922. évben.

27)   Egy fehér madeira szőlőleveles terítő. Ajándékozta Vretkó Gizella r. kat. vallású urleány.1934.éven.

28)   Egy fekete tűll terítő színes hímzéssel. Ajándékozta Hadházy Mária urleány, 1934.évben.

29)   Egy kis kerek rojtos matyó terítő. Ajándékozta Sebők Jánosné szül Nagy Borbála. 1935. évben.

30)   Vert csipke Úrasztalai terítő- Ajándékozta Bakoss Ottilia balkányi ref. Tanítónő. Felírás: Főtiszteletű Püspök Úr látogatása alkalmából 1935. 1935. szeptember 30.

31)   Egy Urasztalai ezüst pohár, melyet a Ramocsaházán történt látogatásuk emlékére ajándékoztak a református egyháznak: özv. Murakhözy Ferenczné szül Horváth Ilona Urnő mezőturi lakos és Tóth Józsefné szül. Horváth Erzsébet Urnő lekiteleki lakos 1936. év szeptember 2. napján.

32)   Egy darab vászonkendő M. E. betűvel. Ajándékozta Megadja Erzsébet 1939. dec. 24.[xvi]

 

2)      Egyéb ingó és ingatlan javak

 

A Ramocsaházi Ref. Sz. Ekklésia minden ingó, és ingatlan javainak feljegyzése ekképpen vagyon:

 

a)      Két kanna, egyik mintegy két ittzés, illyen írással: Tolnai Judith 1730. A másik mintegy másfél ittzés, illyen írással: csináltatta Ramocsaházi Sz. Ekkla számára Tatár András 1774.

b)      Egy metszelyes forma ezüst poház, a talpán van két G. és D.I.

c)      Két ón tányér, egyik kisebb, a másik nagyobb, illyen írással: R.E.1754.

d)      Két abrosz, egyik retzés, a másik selyemvarrásos.

e)      Keszkenők, úgymint:

                               I.      Három patyolat, egyik arany csipkével. Ilyen körülírással : A Ramocsaházi Sz. Ekklésiának Isten dicsőségére ajándékozták Tettes N. és V. Nagy Bányai Horthy László Úr, és kedves élete párja Tettes Szolnoki Jármy Anna Asszony September 20-ik napján 1792. A másik aranyvirággal. A harmadik ezüst varrással.

                             II.      aEgy arannyal csipkézett bíbor keszkenő. N Tatár András Irnak és N Barkass Erzsébeth Asszonynak ajándéka, végye az Isten kedvesen.[xvii]

                          III.      Egy fejér virágos sűrű patyolat, ezzel a két nagy betűvel: T.M.

                          IV.      Egy varrt virágú fejér gyolts.

1)      Amellyet az Ekklésia szokott csinálni, úgymint: a Laskorki határ szélen egy darab, mintegy öt köblön, mellyet a Ramocsaházi Földes Uraságok közönségesen ajándékoztak.

2)      Amellyeket a prédikátor szokott használni, ezek:

                               I.      A Leveleki Járáson van két darab, mintegy öt köblös, egyik a parochiális kert alá, a másik Tettes Jármy Lászlóné asszonyság kertje alá nyúl véggel: Keleti szomszédja idősebb Naményi Ferentz Úr, Nyúgon a két határ közt lévő út. Ismét azon a járáson van egy köblös, mely a Kozma kútra nyúl véggel. Déli szomszédja a Nyárádi Rész, északi pedig a Rektoré.

                             II.      A Berkeszi járásonn a Csombokos hátonn van mintegy öt köblös. Északi szomszédja a Tálas hegyről lenyúló földekk dűlőjei, Déli a Nyárádi föld. Ugyan azonn járáson a szökő hegynél van egy köblös. Déli szomszédja Tatár János Úr, Északi pedig a Rektor.

                          III.      A Laskor felől való járáson a Csapó földnek környékén van négy köblös, mely dűl a Rákás tóra. Déli szomszéédja a Nyárádi sor, Északi pedig Erdődi URnak. Azonn Járáson van ismét egy köblös, mely a Rákás tóra dűl. Északi szomszédja Tts Nagy András Ur, Déli pedig Tts Pap István Úr.

                          IV.      Ugyan azonn járáson van ismét egy kaszálló, a Nagy Lapossan Keleti szomszédja Tettes Jármy Lászlóné Asszonyság, Nyúgoti pedig a kertek allya.

3)      Amellyeket a Rektor szokott használni ezek:

                                           I.      A leveleki járáson van egy köblös a Kozma kútra nyúl véggel. Északi szomszédja a Váji Rész, Déli pedig a Prédikátor.

                                   II.      A Berkeszi Járásonegy köblös a szökő hegynél. Északi szomszédja Jármy János, Déli pedig a Prédikátor.

                                 III.      A Laskorki járáson van mintegy hat vékás, melly dűl a Rákás tóra, mind Északi, mind Déli szomszédja Tettes Jármy Lászlóné Asszonyság földjei.

 

Hogy ezek a leírt mással tökéletesenn megevgyeznek, nevekk tulajdon aláírásával és szokott petsétjekmegerősítve bizonyítják az itt alább Coramizáló tagjai a fent nevezett szent Ekklésiának, úgymint:

 

Curator Nevekk ezen Pap Mihály

Több Presbyteriális személyekkel együtt.

 

Kiadta a fent nevezett Sz. Ekkla érdemes tagjainak jelenlétében, tulajdon neve aláírásával, s. szokott petsétjével meg is erősítve

 

 

MDCCC / X dik Esztendőben

(Ez 1810-et jelöli, ez azért valószínű, mert a lelkészi lista alapján ekkor volt Ramocsaházán Kígyósy János, aki aláírta ezt a dokumentumot.)

 

Az Helvétziai vallás-tételt követő Szaboltsi J. Egyházi vidékekhez tartozó Eklésiák javainak Tabellái, Mellyek a Tiszán-túl lévő Fő-tiszteletű szuperintendentzia végezéséből őszve szedettek. [xviii]      t o v á b b . . .

---